Annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz. Ez egy nagy igazság. De mi van azokkal, akik egy idegen nyelvet sem ismernek? Vagy nem elég jól? Nos, ők addig lemaradnak emberek, tájak, régiók, szokások, vállalkozások megismeréséről, amíg legalább egy nyelven elérik a kommunikációra alkalmas szint határát. Ezzel együtt lemaradnak a külföldi/hajós munkavállalás lehetőségéről is.
De mi is ez a szint? Minden állásinterjún azt vizsgálja a munkáltató (a hajóstársaság is), hogy képes-e a jelentkező egyszerű, de effektív kommunikációra az adott nyelven. Az esetek többségében nem is kérnek mást. Nem kell évekig az egyetemen magolni, zárthelyi dolgozatok tömkelegét megírni, diplomamunkát beadni, több tucat vizsgára felkészülni. Nem. Csak egy használható nyelvtudás kell! Tudva, hogy egy-egy állásinterjú ritkán tart öt percnél hosszabb ideig, nyilvánvaló, hogy az általános társalgás képessége a követelmény. Ezen, és az ehhez szükséges önbizalmon sokat segíthet egy idegen nyelven folyó tréning, némi szakmai felkészítéssel. Figyeljünk arra, hogy csak olyan tréning éri el a célját, amit az a cég működtet, aki majdan el is helyez bennünket!
Sok tanfolyam létezik ma az országban, egyik drágább, mint a másik, és többségük elvégzése után nem juttatnak a beígért álláshoz. Persze vannak jók is, ahol azt kapod, amit leírtak és megbeszéltetek. Ha van ez ügyben tapasztalatod, kérlek, segíts a közösségnek azzal, hogy írsz róla!